term

Napjainkban nagyon gyakran találkozhatunk a természetgyógyászattal. De vajon mindenki tudja mi is az a természetgyógyászat, honnan ered, mi a helye a mai egészségügyben, milyen hazánkban is elfogadott ágazatai vannak, és még számtalan kérdést tehetnénk fel. A következő cikksorozat megpróbál kicsit ugyan szárazan, de valamelyest betekintést adni a gyógyítás eme formájába.

 

Először is, mi is az a természetgyógyászat.

Hazánkban 1997-ben a 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet határozott a természetgyógyászati tevékenységről. Eszerint  a nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.

  • Felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező személy valamint klinikai szakpszichológus és klinikai gyermek-szakpszichológus természetgyógyászati tevékenységet szakirányú továbbképző tanfolyam elvégzését és eredményes vizsga letételét követően végezhet.
  • Egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők a tevékenységet abban az esetben végezhetik, ha az egészségügyi alapismereteket oktató és az adott tevékenység végzésére jogosító tanfolyamot elvégzik, és eredményes vizsgát tesznek. (Az egészségügyi vizsga alól mentesülnek azok a közép illetve felsőfokú végzettségűek, akiknek egészségügyi szakképesítésük van. )

 

Hazánkban a vizsgáztatást az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) végzi, a vizsgát tett személyek nyilvántartásba kerülnek. A rendelet szerint tehát természetgyógyászok egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, így a pácienseknek joguk van végzettségről szóló igazolást (diplomát), működési engedélyt kérni.

A természetgyógyászat egyes irányzatai a 11/1997. (V.28.) NM rendelet alapján meghatározott végzettséghez köthetőek. Eszerint,

1. Csak orvos által végezhető tevékenységek

· Manuál terápiás eljárások *

· Hagyományos kínai orvoslás

· Neurálterápiás módszerek

 

(Valamint orvostudományi egyetem által szervezett vagy akkreditált tanfolyam és vizsga.)

 

2. Gyógytornász felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy az 1. pont szerinti tevékenységek közül a *-gal jelöltet végezheti a gerincmanipulációs fogások kivételével.

 

3. Orvosi és egyéb felsőszintű egészségügyi szakképesítés nélkül végezhető tevékenységek

 

a) Csak szakképesítés megszerzése után végezhető természetgyógyászati tevékenységek:

· Akupresszúra

· Alternatív mozgás- és masszázsterápiák

· Életmód-tanácsadás és terápia

· Reflexzóna terápia

 

b) Vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítés után végezhető tevékenységek:

 

· Alternatív fizioterápiás módszerek

· Bioenergiát alkalmazó módszerek

· Fitoterápia

· Fülakupunktúrás addiktológiai eljárások

· Kineziológiai módszerek

· Szemtréning eljárások

 

A cikksorozat további részeiben az egyes ágazatok rövid ismertetésére kerül majd sor.

Dr. Béres Katalin

Irodalom: